Szolgáltatások | Kiegyensúlyozás

A kiegyensúlyozatlanság megszüntetésére, illetve csökkentésére statikus vagy dinamikus kiegyensúlyozást tudunk alkalmazni.

A kiegyensúlyozás az a művelet, amellyel valamely forgó test tömegeloszlását úgy változtatjuk meg, hogy a forgótest csapágyazásával biztosított ténylegesforgástengely és a tehetetlenségi főtengely egybeessen, illetve egy adott tűréshatár értékén belül megközelítsék egymást. Ezt a megmunkált és centrírozott forgórészen megfelelő nagyságú póttömeg felhelyezésével, vagy megfelelő anyagmennyiség eltávolításával, esetleges tömeg elemeinek állításával érjük el.Mivel a kiegyensúlyozatlan testre ható szabad - egyensúlyozással nem csökkentett - tömegerők olyan térbeli erőrendszert alkotnak, amelyek eredője vagy egy erő, vagy egy erőpár, avagy a kettő együtt (erőkereszt), ezért kiegyensúlyozáskor ezeknek az eredőknek a forgórészen meghatározott síkban, vagy síkokban (kiegyenlítősík) a megfelelő összetevőit mérjük és egyenlítjük ki. Statikus kiegyensúlyozásnál a forgórészt vízszintes párhuzamos ékekre, rudakra, vagy görgőkre helyezzük, majd megfelelő helyen akkora kiegyenlítő tömeget erősítünk fel, vagy távolítunk el, hogy a forgórész minden helyzetben egyensúlyban legyen. A tökéletes statikus kiegyensúlyozás után a forgórész súlypontja a forgástengelybe esik. A dinamikus kiegyensúlyozás a kiegyensúlyozatlanságot okozó szabad erők eredőjeként keletkező erőpárnak a kiegyenlítése.

A kiegyenlítő síkokban kiegyenlítő tömegeket helyezünk el, vagy onnan anyagot távolítunk el olyan mértékben, hogy a tényleges forgástengely adott és megengedett határon belül megközelítse a súlyponton átmenő tehetetlenségi főtengelyt. A kiegyenlítő síkok helyét a tervező határozza meg és jelöli ki a munkadarab rajzán. A két kiegyenlítő síkot egymástól a lehető legnagyobb távolságra célszerű kijelölni, s biztosítani, hogy ezekben a síkokban a kiegyenlítés nagy sugáron legyen elvégezhető. Ha a kiegyenlítő síkban a kiegyensúlyozatlanság egyetlen vektorként határozható meg, tehát a kiegyenlítés lehetősége az egész kerület mentén biztosítva van, poláris egyensúlyozásról beszélünk (ventilátor forgórészek). Ha a poláris egyensúlyozást nem lehet alkalmazni, akkor helyhez kötött komponensekre felbontott kiegyensúlyozást alkalmazunk. A dinamikus kiegyensúlyozás összesített kiegyensúlyozás, mely a forgótömeg mind a statikus, mind a dinamikus kiegyensúlyozatlanságát megszünteti.